Fejér megye

Fejér megye északi részét a Vértes-hegység borítja. A Mezőföld sík vidék, az Alföld nyúlványa, amelyet homokfúvások, apró patakok és tavak tagolnak. Fejér megye székhelye Székesfehérvár.¹²

Megyeszékhely: Székesfehérvár
Települések száma: 108
Városok száma: 17
Járások száma: 8
Lakónépesség: 418 562 fő
Lakások száma: 186 745
Terület: 4358,6 km²

Forrás: KSH, Magyarország helységnévtára, 2025. január 1. A megyei összesítés saját számítás.

Fejér megye története

A római kori Fejér: provinciák, utak és telepek

Fejér vármegye területe Valeria provinciához tartozott, amíg a római uralom a dunántúli vidéken fennállt. A dunamelléki részen vonult át az Aquincumtól Mursáig, vagyis Eszékig vezető nagy római út. A Duna mellett Vetus Salina telepe Adony község helyén, Intercisa pedig Dunapentele községben feküdt.¹

Fehérvár, a királyok városa

Székesfehérváron Géza fejedelem várat építtetett, és őt is ide temették. Szent István király (ur. 997–1038) kezdte meg itt a királyi bazilika építését, és őt magát is a bazilikában, átalakított római szarkofágban helyezték örök nyugalomra. A középkorban a város az ország egyik székhelye és szakrális központja, a királyok koronázó- és temetkezőhelye volt. Az Árpád-házi királyok idején a királyi család rendszerint itt, az ország akkori fővárosában tartózkodott. 1146 körül Ugrin comes megalapította a vértesszentkereszti apátságot, 1242-ben pedig Székesfehérvár ellenállt a tatároknak. Károly Róbert trónra lépése után a király már nem tartotta itt az udvarát.¹³⁴

A hódoltság kora és a felszabadulás

1490-ben Habsburg Miksa csapatai megszállták Székesfehérvárt, de egy év múlva a magyarok visszavették. A mohácsi csata után a győztes török sereg a Duna mellett vonult Buda felé, és a vármegyét egész hosszában feldúlta. Székesfehérvárt 1543-ban foglalták el a törökök, és 1688-ban szabadult fel. A hódoltság alatt a vármegye mint közigazgatási egység megszűnt, területét a budai pasa négy szandzsákja, a budai, a fejérvári, a simontornyai és a szegszárdi között osztották fel. Pákozdnál 1593. november 2-án nagy ütközet volt, amely a törökök vereségével végződött, 1601 októberében pedig Csókakő vára mellett sárréti csata zajlott, szintén a törökök vereségével. A felszabadulás után az első vármegyei tisztújító közgyűlést 1692. szeptember 20-án tartották Székesfehérváron.¹³⁵

Reformátusok, kurucok és a királysírok előkerülése

A török uralom alatt a vármegye lakosságának túlnyomó része református lett. 1712-ben az egész vármegyében nem volt katolikus plébános, csak Móron kapucinus, Érden és Ercsiben ferences atya működött. A nem nemes lakosság pusztulása után a Duna mellékén rácok, Tárnokon és Tordason tótok, Ettyeken, Acsán és Móron németek telepedtek le. A Rákóczi-szabadságharc idején a kurucok sokáig ostromolták Székesfehérvárt, de nem tudták bevenni. A vármegyét 1771-ben három járásra osztották: a sármellékire, a csákvárira és a bicskeire. 1818-ban magyar színtársulatot szerveztek Székesfehérváron, 1843-ban pedig katonai beavatkozás mellett véres tisztújítást tartottak. A szabadságharc idején zajlott le a szerencsétlen kimenetelű móri ütközet. 1848-ban Érdy János ásatásán előkerült III. Béla és Antiochiai Anna vörösmárvány sírládája, 2000 augusztusában pedig a királysírok leleteinek nagy részét a régi helyén újratemették.¹²³⁴

Látnivalók

Gorsium

A megyei önkormányzat honlapja szerint Gorsium települést i. sz. 46 és 49 között alapították a római katonák. A kutatók itt paloták, szentélyek, fürdők és freskókkal díszített épületek maradványait tárták fel.²

Csókakői vár és Szent Donát-templom

A romok a Vértesben, a falu fölött állnak. A Csák nemzetség a 13. században építtette a várat, amelyet Csókakő község honlapja szerint hivatalos magyar okiratban 1299. szeptember 1-jén említettek először. Szabálytalan alaprajzú hegyi vár volt öregtoronnyal, később alsóvárral bővítették. 1326-ban Károly Róbert cserével szerezte meg a Csákoktól, 1430-ban Zsigmond a Rozgonyiaknak adta. 1544-ben került először török kézre. A faluban 1863-ban lebontották a Szent Donát-templomot, és neogótikus stílusban újjáépítették; Csókakőt 1886-ban Újmajor településrésszel együtt nagyközséggé nyilvánították.¹²⁵⁶

Bodajki kegytemplom

Bodajkon áll az 1742-ben felszentelt katolikus templom, amely híres zarándokhely. Bodajk az egyik legrégibb magyarországi búcsújáró hely. A búcsút 1757-ben XIV. Benedek a Mária-ünnepekre, 1806-ban VII. Pius pünkösdhétfőre is engedélyezte. A település a 18. század óta a bajor-osztrák telepesek lelki központja.²⁷

Martonvásár: Beethoven-emlékmúzeum és Szent Anna-templom

Martonvásáron Beethoven többször megfordult a Brunszvik grófi család vendégeként, emlékét múzeum őrzi. A mai Szent Anna-templomot 1774 és 1777 között építették, szentélyében megmaradt az 1735-ben épült Szent Család-kápolna.²⁸

Pákozd: csata-emlékmű, múzeum és templom

Pákozdon, a Mészeg-hegyen áll az 1848–49-es Pákozd-Sukorói csata emlékműve és múzeuma. A szabadságharc első győzelmes csatáját Pákozd mellett vívták. A Szent József-templom 1720-ban épült, a pákozdi plébánia pedig 1348-ban már létezett.¹²⁹

Nádasdladányi kastély és csákvári Szent Mihály-templom

A nádasdladányi Nádasdy-kastély 1876-ban kapta meg végleges, Tudor-stílusú arculatát. Csákváron a barokk Szent Mihály-templom 1750 után épült, és 1852-ben átalakították.²¹⁰

Természeti értékek: Velencei-hegység, Alcsútdoboz, Rácalmás

A Velencei-hegység sziklaalakzatai közé tartoznak az Ingókövek, a gyapjúzsák, a kőtengerek és a sziklakapuk. Az alcsútdobozi arborétumban negyven hektáron sok ritka és különleges őshonos növényfaj él. A rácalmási szigetvilág több mint 300 hektáros, ritka védett növények élőhelye.²

Székesfehérvár templomai és székesegyháza

A székesfehérvári jezsuiták 1743 és 1763 között építették rendházukat, templomukat 1756-ban szentelték Nepomuki Szent János tiszteletére. A mariánus ferencesek az egykori királyi palota helyén telepedtek meg, és 1720 és 1742 között építették Szent Imre-templomukat. A kármeliták 1688-ban érkeztek a városba, Kármelhegyi Boldogasszony-templomuk 1732 és 1769 között épült. A középkori Szent Péter-templom a későbbi székesegyház volt, amelynek tőszomszédságában megmaradt a gótikus Hentel-kápolna.³

Székesfehérvár városfalának maradványai

Székesfehérvár védműveinek többségét a 18. század elején, az újjáépítés során elbontották, utolsóként 1809-ben a budai kaput. 2005-ben már csak a Monostori bástya és a Palotai kapu alapfalai voltak meg.³

Móri kapucinus templom és rendház

A móri kapucinus rendházat és templomot 1695-ben alapította gróf Hochburg özvegye, Hartmann Johanna. A kapucinusok 1881-ben új rendházat építettek, és a templomot toronnyal látták el. Mór 1984-ben kapott városi rangot.¹¹

Érdekességek

A Vértes-hegység mintegy 14 ezer hektáros része természetvédelmi terület, egyik csúcsa, a Csóka-hegy 479 méter magas.²
Dunaújváros 1951-ig Dunapentele, 1961-ig Sztálinváros néven szerepelt, építését az 1950-es években kezdték.²¹²
A vármegye területe 4156 négyzetkilométer volt; lakossága 1891-ben 222 445 fő.¹
A Pallas Nagy Lexikona szerint Mór, Csókakő, Vál és Rácalmás környékén teremtek a vármegye legkiválóbb borai, a filoxéra miatt azonban a szőlőművelés tetemesen csökkent.¹

Hirdetés: az Én Ablakom hálózat ajánlata

Tudta-e Ön?

Fejér megye több településén kérhet ingyenes felmérést ablakhoz, ajtóhoz, redőnyhöz és szúnyoghálóhoz, és online is megtervezheti az új nyílászáróit.

Ablak ablak.fejermegyeben.com Ajtó ajto.fejermegyeben.com Redőny redony.fejermegyeben.com Szúnyogháló szunyoghalo.fejermegyeben.com

Kereskedelmi oldal. A kalauzt és az ajánlott oldalt az Inverzum Next Vision Zrt. üzemelteti; az Én Ablakom név jogosultja a PreMentor Kft.

Források

Pallas Nagy Lexikona (MEK), Fejér vármegye szócikk, 1893 mek.oszk.hu/00000/00060/html/035/pc003548.html
Fejér Vármegyei Önkormányzat (Fejér Megyei Tourinform Iroda szövege) fejer.hu/fejer-megye-mult-es-jelen-harmoniaja
Magyar Katolikus Lexikon, Székesfehérvár lexikon.katolikus.hu/S/Székesfehérvár.html
Magyar Katolikus Lexikon, székesfehérvári királysírok lexikon.katolikus.hu/S/székesfehérvári királysírok.html
Csókakő Község Önkormányzata, Csókakő rövid története csokako.hu/falurol/roevid-toertenet.html
Magyar Katolikus Lexikon, Csókakő lexikon.katolikus.hu/C/Csókakő.html
Magyar Katolikus Lexikon, Bodajk lexikon.katolikus.hu/B/Bodajk.html
Magyar Katolikus Lexikon, Martonvásár lexikon.katolikus.hu/M/Martonvásár.html
Magyar Katolikus Lexikon, Pákozd lexikon.katolikus.hu/P/Pákozd.html
Magyar Katolikus Lexikon, Csákvár lexikon.katolikus.hu/C/Csákvár.html
Magyar Katolikus Lexikon, Mór lexikon.katolikus.hu/M/Mór.html
Magyar Katolikus Lexikon, Dunaújváros lexikon.katolikus.hu/D/Dunaújváros.html

Utoljára ellenőrizve: 2026. október 2. A szöveg mesterséges intelligencia segítségével készült; a tényeket a felsorolt forrásokból ellenőriztük. Ha hibát talál, kérjük, jelezze: hello@inverzum.com.